MIT KELL TUDNI A DAGANATOK CÉLZOTT KEZELÉSÉRŐL?

A célzott daganatellenes kezelések megjelenése az utóbbi évek gyógyszerkutatásának és fejlesztésének nagy vívmánya. A hagyományos alkalmazott kemo- és sugárterápiás kezelésekkel szemben itt már sikerült elérni, hogy – amennyiben a beteg daganata alkalmas a célzott kezelésre –  a daganatsejtekre úgy hasson a kezelés, hogy az egészséges sejteket, szöveteket a lehető legkisebb mértékben  érintse. A célzott kezeléseket ma még ugyan sokszor kemo- vagy sugárterápiával kombináltan alkalmazzák, egyes esetekben azonban már lehetőség van az elsővonalbeli és kizárólag célzott gyógyszerrel történő kezelésekre is. Az, hogy egy adott tumor esetén alkalmazható-e célzott daganatterápia, molekuláris diagnosztikai vizsgálattal ellenőrizhető.

MIT NEVEZÜNK CÉLZOTT DAGANATELLENES KEZELÉSNEK?

A célzott daganatterápia egy gyűjtőfogalom, amelybe többféle, egymástól akár eltérő mechanizmusú, de minden esetben kifejezetten a daganatsejtek növekedésére és osztódására ható, vagyis célzott gyógyszeres kezelési mód tartozik.

A célzott kezelések lényege elsősorban a hagyományosan alkalmazott, kemo- vagy sugárterápiás kezelésekkel szembeállítva érthető meg. Ezek a kezelések  nem csak a daganatsejtekre, hanem más, egészséges sejtekre is erőteljesen hatnak (bár hozzá kell tenni, hogy ezen a területen is rengeteg kutatás zajlik annak érdekében, hogy a terápiákat minél célzottabbá tegyék.)

A szelektivitás hiánya elsősorban a jelenlegi kemoterápiás kezelésekre igaz. A citosztatikus gyógyszerek ugyanis a tumorsejteken kívül más, szintén gyors osztódással jellemezhető sejttípusokat is károsíthatanak. A sugárterápia esetében ez egyre kevésbé van így, ott ugyanis a kezelés megkezdése előtt – modern képalkotó eljárások alkalmazásával – egyre pontosabban megtervezhető, hogy hová irányítsák a sugárnyalábot.

MILYEN MÓDON GÁTOLJÁK A TUMORNÖVEKEDÉST A CÉLZOTT DAGANATELLENES KEZELÉSEK?

A célzott kezelések mögött meghúzódó alapelv megértéséhez ismernünk kell, hogy miként zajlik a kommunikáció a daganatsejteken belül, és milyen módon jut el a daganatsejt örökítőanyagához a növekedésre és osztódásra sarkalló utasítás.

A daganatkeletkezés folyamatát leegyszerűsítve, léteznek olyan fehérjék, amelyek normális esetben is a sejtek egészséges növekedését serkentő jeleket fognak fel és közvetítenek a sejt szabályozó központja, a sejtmag felé. (A sejtmagban található az örökítőanyag, vagyis a DNS, amely bizonyos parancsok hatására képes beindítani a sejtnövekedés, illetve a sejtosztódás folyamatait.)

Egy rendkívül  szigorúan szabályozott folyamatról van szó, amelyben többszintű és igen bonyolult ellenőrző mechanizmusok biztosítják, hogy a sejtek ne indulhassanak bármikor féktelen és szabályozatlan  osztódásnak. Az osztódási folyamatoknak minden sejttípus esetében megvan a maga ideje: a sejtek egy része megőrizheti osztódóképességét, a végérvényesen elkötelezett sejtek ezzel szemben akár teljesen el is veszíthetik ezt.

A sejtosztódás jeleit közvetítő fehérjék génjeiben azonban különféle hibák, vagyis mutációk alakulhatnak ki. Ezek lehetnek öröklöttek is, de többnyire az élet során, környezeti vagy életmódbeli hatások miatt kialakuló génhibákról van szó. Ha az említett génekben kialakult mutációk száma elér egy bizonyos mennyiséget – általában 6-7 mutációról szokás beszélni – akkor daganat alakulhat ki.

Ennek oka, hogy az említett mutációk a sejtosztódás jeleit közvetítő fehérjék feltétel nélküli aktivációját idézik elő. Ennek hatására a korábban egészséges sejtek úgy érzékelik , hogy jelen van bennük a növekedésre és osztódásra utasító parancs.

Éppen a fent leírt folyamatba avatkoznak be a célzott daganatellenes gyógyszerek. A kulcs-zár mechanizmusnak köszönhetően hozzákötődnek azokhoz a fehérjékhez, amelyek a mutációk miatt hibásan kezdtek el működni, és gátolni kezdik a működésüket. Ennek következtében a káros sejtosztódás leáll.

MILYEN TÍPUSAI VANNAK JELENLEG A CÉLZOTT DAGANATELLENES KEZELÉSEKNEK?

A célzott daganatterápiáknak jelenleg is több  típusa létezik, folyamatosan zajlanak azonban azoknak a gyógyszereknek a klinikai tesztjei is, amelyeknél egyre újabb hatásmechanizmusokat próbálnak ki. A célzott terápiák főbb típusai: