A biológiai terápiák alatt definíciószerűen biotechnológiai módszerekkel előállított olyan fehérjetermészetű molekulákat értünk, melyek az élő szervezetben egy célzott támadásponton specifikusan hatnak és így érik el terápiás hatásukat.
A biológiai terápiák alkalmazásához, kifejlesztéséhez és gyártásához szükséges sejtszintű ismeretek és gyártástechnológiai módszerek igénye miatt széles körben csak az elmúlt 10 évben terjedtek el. A biotechnológiai gyártási módszer lényege, hogy a biológiai terápiás fehérjéket baktériumokkal termeltetik és utána különválasztják a többi bakteriális terméktől. Megelőzően a baktériumsejtbe kívülről mesterségesen bejuttatják a termelendő fehérjéhez mintául szolgáló genetikai anyagot (DNS), és a baktériumsejt ezt nem „tudva” ezután gyártja rendületlenül az orvosi alkalmazáshoz szükséges fehérjét.A baktériumok milliárdjai által termelt fehérjékkel teli oldatot több lépésből álló folyamatban tisztítják meg, míg csak a számunkra fontos fehérjét tartalmazó oldathoz jutunk.
A biológiai terápiás készítmények injekciós, vagy infúziós formában állnak rendelkezésre. Ez azért van, mert a fehérjemolekuláknak ahhoz hogy szerkezetüket, funkciójukat megőrizzék, speciális (az élettani, vagyis emberben is előforduló) környezetben kell oldva lenniük, így tabletta formájában fixálva elveszítenék hatásukat. Mindezek mellett hűtve kell őket tárolni a beadásig. A magas fejlesztési és előállítási költségük miatt egy beteg havi kezelése több százezer forintba kerül, de szerencsére Magyarországon a társadalombiztosítás teljes mértékben támogatja ezt a rászoruló betegeknek. Biológiai terápiát számos orvosi területen alkalmaznak már (pl. daganatellenes terápiák), most csak a reumatológiai gyakorlatban alkalmazott készítményekről esik szó. A reumatológiai területen alkalmazott biológiai terápiák vérben lévő speciális fehérjéket semlegesítenek, vagy ragadnak meg és tartanak fogva, vagy az immunrendszer működésében fontos sejtekhez tapadva azok pusztulását eredményezik. Ezáltal végeredményben az immunrendszer valamilyen mértékben gyengül és így komoly esély van a gyulladás jelentős csökkenésére, megszűnésére és a betegség nyugalomba kerülésére. A betegek kis része rosszul reagál a kezelésre, gyulladásos panaszaik nem mérséklődnek, őnáluk egy adott idő eltelte után másik fajta biológiai terápia adása szokott történni, amíg a kívánt hatást – a gyulladásmentes állapotot - el nem érjük.
A biológiai terápia adása előtt a beteg részletes kivizsgálása szükséges, mivel az immunrendszer gyengülésével a fertőzési rizikó mérsékelten emelkedik és bizonyos lappangó fertőzések (tuberculosis, hepatitis) aktiválódhatnak. Néhány ritka betegség fennállása, vagy múltban történő jelentkezése (sclerosis multiplex, szisztémás lupus erythematosus) kizárja a biológiai terápia alkalmazását, mert nagy valószínűséggel a betegnél állapotromlás léphet fel. Terhesség fennállása, vagy gyermekvállalási szándék a terápia halasztását igényli, mert adása olyankor nem biztonságos. Mivel a biológiai terápiák fehérjetermészetű anyagok ezért adásukat követően ritkán allergiás reakció előfordulhat. Nem mindenkinek a szervezete reagál rá egyformán, ezért rendszeres (havonkénti) vérvétel szükséges ahhoz, hogy megnézzük, hogy a beteg mája és csontvelői vérképzése nem fogadja-e rosszul a kezelést. Rejtett mellkasi fertőzések szűrése céljából félévenként mellkas röntgen vizsgálat végzése is szükséges. Bár a biológiai terápiák alkalmazása az immunszuppresszió miatt némi rizikóval és szoros orvosi kontroll szükségességével jár, a gyógyszer markáns gyulladáscsökkentő hatékonysága messze meghaladja a kockázat mértékét és új esélyt ad a kezelendő betegnek a teljes életre. (Dr. Juhász Péter)
forrás:webbeteg.hu
