Transzplantáció


Az őssejt átültetés közel 40 éve alkalmazott gyógyító eljárás egyes rosszindulatú daganatos betegségek, veleszületett és szerzett csontvelő-elégtelenségek, öröklött immunhiányos állapotok és egyes anyagcsere-betegségek kezelésében.

Allogén átültetés alkalmával a beteg (recipiens) egy másik személytől (donor) kapja az őssejteket; autológ átültetés során a beteg a gyógyulását célzó kemoterápia után saját, korábban levett (tisztított és lefagyasztott) őssejtjeit kapja vissza. A vérképző őssejtek alapvetően három forrásból származhatnak: a csontvelőből, a keringő vérből és kivételes esetekben a köldökzsinórból.

Allogén őssejt-átültetéskor a donor rendszerint a beteg szöveti antigén típusban (ún. HLA antigénekben) egyező családtagja (elsősorban testvére), azonban az esetek jelentős részében nem találnak megfelelő donort a családban. Ilyen esetekben hazai és nagy nemzetközi donorbankokhoz fordulhatnak, amelyekben jó eséllyel – de meglehetősen időigényes folyamat végén – találhatnak donort a beteg számára. A donorral nem rendelkező betegeknek további esélyt adhatnak a lefagyasztott köldökvért tartalmazó ún. köldökvér bankok. A köldökvér gyűjtése a születést követően feleslegessé vált méhlepényből és a hozzá tartozó, elvágott köldökzsinórból történik, tehát teljesen veszélytelen mind az anya, mind újszülött gyermeke számára. A lefagyasztott, gyűjtött minta lehetőséget teremt donorral nem rendelkező személyek sikeres őssejt-átültetésére.